Szerda hajnalban fél 2-kor feküdtünk le egy jó kis elfoglalt nap után. Sikerült 2 óra alvás után fél négykor felébredni, mivel fél 5-kor indulni kellett a reptérre. Orsika dobott ki Dáviddal. Kint voltunk indulás előtt másfél órával, de egyáltalán nem maradt időm semmire a párizsi járat előtt, egyrészt, mert tele volt és sokáig tartott a vámvizsgálat, másrészt mert nem birtak becsekkolni. Végül sikerült a Budapest-Párizs és a Salt Lake City-Idaho Falls, de a Franciaország-USA járatot végül Párizsban kellett intéznem a Charles De Gaulle reptéren, ahol felraktak kismillió kérdést, rossz sorba állitottak, de végül ÉPPEN hogy odaértem a beszálláshoz, szóval elszaladt az a két óra várakozás hipp-hopp, várakozás helyett rohangálással :)
A Budapest-Párizs járaton korareggel egy Bosh-cégnél dolgozó kereskedővel dumázgattam, Párizsban egy srác leszólitott a sorban, kérdezte, mit csinálok (mondtam tömören a Thétát és a kvantummechanikai összefüggéseit), kiderült, hogy a srác a pittsburg-i egyetemen kvantumfizika tanár (nahát!), de aztán elszalasztottak egy másik kapuhoz, ugyhogy nem mélyedtünk bele a dolgokba. Jelenleg a Párizs-Salt Lake City járaton ülök középen, egyik oldalon egy fiatal német tanulólánnyal, aki az USAban járt suliba és most megy barátlátogatóba, másik oldalamon egy marconának látszó, ámde annál vidámabb fickóval, aki dráma és angol tanár jelenleg egy fiatalkorúak börtönében Angliában, és szintén barátokat látogat, illetve filmet készitett Utahban, azt is intézi, plusz egy fotókiállitást, mivel mellékállásban sport fényképész. Egész jól eldumázgatunk :)
Közben megérkeztem Salt Lake Citybe és várom az Idaho Falls-i csatlakozást...
Kinéztem az utcára, van vagy 4O fok...
Üdv mindenkinek!
No comments:
Post a Comment