Az iment megneztuk Tibivel a 2. reszt is (felfedeztunk benne egy magyar IBUS busz is!) es mielott belevetem magam az antropozofia tanulmanyaimba (amirol majd kesobb bovebben), itt vagyok megint okoskodni :O)
Szoval a koltoi kerdes: a mi korosztalyunk (ma mar akar apukak es anyukak) vajon emlekszik-e azokra a szuloi dorgedelmekre, amiket esetlegesen annyira 'szeretett' hallgatni?
Most, a film nezese kozben akkorakat hahotaztunk Tibivel ezeknel a reszeknel; mindenki tud valakit, akinek a szulei ilyen jopofa mondatokat zengtek hajnalban (hala Egnek, az enyemek nekem soha, utolag koszii!!), mint pl.: "hol jartal egesz ejszaka,,, es a tanulmanyi eredmenyeid is rosszak.. nem erdekel a tobbi osztalytarsad eredmenye"... es errol meg eszunkbe jutott tobbek kozott az "amig az en asztalomnal eszel", "amikor majd te keresed magadra a penzt, azt csinalsz, amit akarsz, de addig..", stb, stb.
Uristen, ezek a hegyibeszedek!
Remelem - es mivel ezt pont nem nyomattak belem gyerekkent, valoszinu is -, hogy ilyeneket nem fogok zummogni - de ha megis,,, vagy,,, akar csak a gondolata is megfogalmazodna a fejemben, inkabb szazszor nezzem meg a Hazibulit, es emlekezzek ra, milyen tinedzsernek lenni, es mennyire cinkes tud lenni a szulo (akar gyerek, akar felnott fejjel szemlelve) es mennyire nincs ertelme ezeknek a mondatoknak!!! (1. tehetetlensegbol/idegbol mondja az ember, 2. kutyat nem erdekli, 3. nem segiti elo a kolcsonos jo viszonyt, 4. senki sem kerte a fogantatast, hogy nagyon finoman fogalmazzak). Szerencsere van mas ut is.
Viszont itt a masodik resz focimdala, amit szinten 2x elkaraokeztunk Tiborccal :O)
No comments:
Post a Comment