Az Alkudozo

Azt hiszem, beazonositottam. Bence a Nagy Alkudozo es Szineszpalanta :0)
Lehet, hogy "nem illik" ilyet mondani az embernek sajat gyermekere, de ha jol latom, ez van.

Eloszor is, mindenen alkudozik, lassan ugy erzem magam, mint egy zsibvasaron. Ha jobbra akarok menni, o balra akar. Ha azt mondom, egyen repat, neki dinnye kell. Ha kikeszitek egy ovis ruhat, biztos, hogy masikat hoz. Es nem tagit. Es nem tagit. Es nem tagit. Pedig altalaban nem is igy megy, hanem legalabb 2 lehetoseg kozul valaszthat. Persze, tud harmadikat :-)

Azt kell, hogy mondjam, sokat nyomott a latban az elmult masfel havi cirkulalasunk.
Eloszor otthon, unnepek,, aztan itt a nagy nyuzsges.. valahol valami elterult, raadasul az idoeltolodas miatt a reggeli/esti skype es nethasznalat (vagyis a szamitogep fontosabb mint o - erzes?) kikesziti, es habar igyexem ezt csokkenteni, meg nem tokeletes. En meg idegbajos vagyok. Ekozben Kisdedunk olyanokat alakit,,, egyszer nagy szinesz lesz belole!?!?

Tobben kerdeztek/-tetek mar, hogy "szokott beszelni"? "Mindig ilyen csondes/anyas/halk/ visszahuzodo/stb.? Igen, ilyennek tunik. Szamara idegen vagy nemtom milyen Tarsasagban.

Ez a Gyermek Ikrek, aki azert van itt, hogy engem trenirozzon, eskuszom :-))))

Bence itthon: egyfolytaban beszel, neha rohogogorcsot kapok, neha begurulok, de egyfolytaban nyomja. Mindig tud valamit arra, amit en mondok. Mindig mast akar. Egyfolytaban nyomul, rosszul vagyok, hogy "csak" ekkora a lakas es a kert. Ennek a gyereknek kifogyhatatlan az energiaja (tudom, sok gyereknek, plane fiuknak,de..) Amikor mar azt hiszem, hogy oda-vissza keresztbe kasul atgyalogoltunk a parkban, a beachen, homokoztunk, ugraltunk, hintaztunk es most mar osszeesik, na, akkor o nekiall es meg fel orat rohan a konyhatol a kanapeig vetodve. Es beszel, es beszel es beszel, de a legjobb, mikor a Mamma Miat 'enekli' a kocsiban :)) Csak kar, hogy ha egyszer keri, utana meg minimum 15-szor koveteli, uvoltve.

Es nyafog es nyafog es nyafog. Olyan durvan nyafogos lett, hogy megorulok.
Es hiaba imadom a thetat, mivel erzelmileg nem birom magam fuggetleniteni /nana, ott a gomb, amit o pontosan tud, hol kell rajtam nyomni/, keptelen vagyok (egyelore!) kikuralni magunkat (sebaj, mindjart itt a halado kurzus).
Szerintem a sok kornyezet es embersereg valtozas itt korulottunk is kozrejatszik, es meg az a szamomra egyre tragikusabb teny, miszerint Lackot napi 2 es fel oraval kevesebbet latjuk hivatalosan, miota uj munkahelye lett - csak eppen 2 hetig gyakorlatilag nem lattuk! Meg mult vasarnap is este 10re ert haza melobol. Viszont jo lett az oldal, amin dolgoztak :-)

Ez viszont azt vonta maga utan, hogy Bence teljesen ram van pattanva /na nem mintha eddig nem lett volna, kiveve, mikor Anyu itt volt - Anyu, gyere visszaaaaaaaa/. De nem csak ram gyogyult, egyfolytaban kikeszit, kb. 5percenkent siras, nyafogas. Ne oda parkoljak, ahova akarok (annyira kell nevetnem, mert nala nem ugy van, hogy vagy orral, vagy farral parkolok be a garazsba, hanem vagy popoval, vagy pocorovel :-)))... aztan: ne menjek a masik szobaba, ne alljak fel, nem akar enni, nem akar pisilni, ja, es a balra kanyarodas a maniaja. Hiaba visz az ut masfele, o ordit, hogy balra :))))) Es nincs itt az apuka, es nincs itt senki, csak O meg En.

Termeszetesen tisztaban vagyok vele, hogy mit muvel velem. Nyilvan az apjaval ezt nem teszi. Masokkal sem. Orsikaval, Adammal es Tibivel pl. csak szimplan ugral. Rajuk maszik, nekik ugrik nekifutasbol, Orsikanak a fejen szokott ugralni, Adammal dobaloznak /Adam ot/, Tibivel meg Oriaspoliposat jatszanak, uvoltve. Uvolt es uvolt es uvolt.Kozben rohan.

Es ugy beszel hozzam, hogy ket kis kezevel megfogja a fejemet es 2, azaz ketto centimeterrol a szemembe nez, es ugy rebegi el, mit akar. Szazszor, ha kell. Amig nem indulok el. Kikeszit teljesen.

Az oviban odavannak az ovonenik, hogy milyen finom/erzekeny, hogy milyen gyenged, milyen kedves, segit mosogatni, elpakolni, hogy milyen ugyesen jatszik, a tobbi gyereknek jo peldat ad.
Itthon meg teszteli, hogy hogyan terrorizalja Anyat. De sajnos en egy orjongo Kos vagyok, ugyhogy ebbol a szempontbol ez nem jo parositas. Es persze jon a hiba, hiba hatan: a vegen inkabb beadom a derekam, es legyen,,,,, vagy: orditok, mint a sakal es akkor meg o kezd bombolni /nyafogasbol szimplan atvaltva/, aztan bujik, meg bocsanat anya, es ott allok, 4000 vernyomassal, hogy hogy lehetek egy ilyen turbo Kos, szegeny gyermekem :)) Na, szegeny gyermek, mikor aztan latja, hogy lehiggadok /en nem tartok haragot, 2 perc idegbaj, es huss/, artatlan aldozatbol ujra kisordog lesz, es nevet es rohan es beszel es rohan.... aztan kezdjuk ujra.

Namost. THETA gyogyitas. Nem veletlenul tanulom, sem az antropozofiat :) Latszolag meg hatekonysagban nem vagyok jo, de higgyetek el, ha ez 5, vagy 10eve tortenik...huuuu, hagyjuk.
Most itt "szenvedek", milyen negativ mintakat nyomatok ebbe a Kis Emberkebe.. de az az igazsag, hogy mindketten tanulopalyan vagyunk. Lackonak asszem ebben nem kell benne lennie, o a "helyen van", mint mondtam, ez kettonk "haboruja" (na, ez tul eros szo).

Mindenesetre a megoldas peldaul itt van, ebbol nekem a Javaslatok, 3.pont a kedvencem:

Javaslatok

1. Valahányszor a gyereked nyafog, vedd őt az öledbe és mondd: “Fogadjunk szükséged van egy nagy ölelésre!” Ne mondj semmit a nyafogásról vagy arról amiért a gyerek nyafog, csak öleld, amíg mindketten jobban érzitek magatokat.”
2. Tudasd a gyerekeddel, hogy szereted, de a nyafogás sérti a füled. Mondd neki, hogy amíg nyafog, te kimész a szobából és örülsz, ha megint a rendes hangját használja, mert szeretsz vele együtt lenni. Ezután minden alkalommal, mikor nyafog, menj ki a szobából. Hatásosabb, ha nem szólsz egy szót sem, miközben úgy teszel, ahogy ígérted, hogy tenni fogsz. A kedves, de határozott cselekvés hatásosabb a szavaknál.
3. Használd a humorérzékedet. Guggolj le kinyújtott karral, mozgó ujjakkal és mondd: “ Itt jön a csiki szörny, aki imád nyafogós gyerekeket csiklandozni” Valószínű, hogy hamarosan nevetni fog.
4. Hagyd, hogy ne zavarjon annyira. Ez a javaslat önmagában is működik, de fontos része lehet az összes többi javaslatnak is. A gyerekek tudják, hogy a viselkedésükkel mikor tudnak felmérgesíteni és mikor nem. Ne kérdezd őket, hogy miért akarnak felmérgesíteni, nincs értelme, nem is igazán tudják a választ. Lehet, hogy ez a módja, hogy fontosnak, különlegesnek érezzék magukat. Lehet, hogy a túlzott figyelem megszerzésétől várják, hogy úgy érezzék, szeretik őket, tartoznak valahova. Lehet, hogy ez ad nekik olyan érzést, hogy hatalmuk van, ami számukra a hovatartozásnak egy félreértett módja. A lényeg az, hogy általában abbahagyják, ha a viselkedésük nem vezet a téves cél eléréséhez. Természetesen fontos, hogy megtalálják a szeretetet, a hovatartozást és a fontosságot más módon – mint például különleges időtöltés veled, bevonni őket olyan feladatokba, melyek segítenek kifejleszteni azt a hitet, hogy ők fontosak, hasznos tagjai a családnak és szereted őket.

Előre tervezés a jövőbeni problémák megelőzésére.

1. Tervezz rendszeres, előre beütemezett, különleges időtöltést a gyermekeddel, ezzel segítesz neki különlegesnek, fontosnak és hozzádtartozónak éreznie magát.
2. A vidám időszakban közösen találjátok ki, hogy milyen jelet adsz majd, ha nyafogást hallasz. Egy lehetőség, hogy húzd meg a füled emlékeztetőként, hogy csak normális hangokat hallasz. Lehet, hogy bedugod a füled, és mosolyogsz. Egy másik lehetőség, hogy a szíved fölött megpaskolod a kezed emlékeztetőként, hogy szeretlek. Engedd, hogy a gyermeked döntse el, melyik jel a legjobb számára. Sokkal hatékonyabb, ha ő választja a jelet.
3. Mondd el a gyermekednek, hogy mit fogsz tenni: “ Ha nyafogsz, kimegyek a szobából. Szólj, ha van kedved tisztelettudó hangon beszélni, így örömmel hallgatlak majd.” Egy másik lehetőség megmagyarázni :”Nem arról van szó, hogy nem hallak. Csak nem akarok veled beszélgetni addig, amíg nem használod a rendes hangodat”
4. egyen rendszeres családi megbeszélés, hogy a gyerekeknek szerezzen sok tapasztalatot tisztelettudó és problémamegoldó beszélgetésekből. A gyermekek jobban érzik magukat, amikor hatásos életkészségeket tanulnak . Ezek segítenek abban, hogy a szükségleteikkel, érzelmeikkel és akaratukkal megfelelően (mások érzéseit, szükségleteit is figyelembevéve ) bánni tudjanak.