Wednesday, June 15, 2011

Szuloseg

Erdekes, hogy az elet kulonbozo teruletein - a fogorvostol kezdve a fodraszig - mindenhol vegzettsegre van szukseg.

Az egyik legfontosabb teruleten azonban, vagyis a Csaladban, barki barmit tehet, nagyon sokszor "kovetkezmenyek nelkul" - lasd pl. eroszak csaladon belul.

Tudataban vagyunk-e annak, hogy minden, ami a kisgyermek onbecsuleset, onertekeleset rombolja, eroszaknak szamit? Akar verbalis, akar fizikai eroszakrol van szo. 


Ez az egesz dolog egy konyvrol jutott eszembe, amit evekkel ezelott vettem otthon, s melynek cime: "Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje".


A napokban talaltam meg 'veletlenul' azt a weboldalt, aminek ez a szemlelet kepezi az alapjat. 


http://maskeppnevelunk.blogspot.com/

Az alabbi (es hasonlo) programoknak - minimum szigoruan ajanlottnak, vagy inkabb - kotelezo tananyagnak kellene lenniuk mindenki szamara, aki SZULOnek keszul. Szerintem ;-)


Témák (Faber&Mazlish: Beszélj úgy… alapján):
  • Érzések feldolgozása („ugyan már, nem történt semmi” mondjuk gyakran. Az első foglalkozáson megismerkedünk az empátia problémamegoldó szerepével, megtanulunk érzéseket elfogadni, megnevezni, az EMK társasjáték segítségével rengeteg gyakorlásra lesz lehetőség)
  • Együttműködésre buzdítás („háromig számolok és…” mit tegyünk vádak, sértegetés, fenyegetés, parancsolgatás, hegyibeszéd helyett, melyet gyermekünk tényleg meghall és szívesen együtt is működik velünk)
  • Büntetési alternatívák (beszélgetünk a büntetések hatásairól, hatékonyságáról, megtanulunk a megoldásra koncentrálni ahelyett, hogy szép lassan egymás ellenségeivé válnánk)
  • Önállóság támogatása („add ide, majd én megcsinálom!” beszélgetünk arról, hogy mely szavainkkal, cselekedeteinkkel hátráltatjuk – legnagyobb jószándékunk ellenére - gyermekeinket)
  • Dicséret és jutalmazás („jaj, de ügyes vagy!” dicséreteink hatákonyságáról, ösztöntő erejéről beszélgetünk, megismerkedünk egy olyan formával, mely valódi büszkeséget ébreszt gyermekünkben)
  • Gyermekeink szerepekben („a kicsi egy angyal, de a nagyobbik… egy ördögfióka” megbeszéljük, mi történik, ha beskatulyázzuk gyermekeinket)

2 comments:

Alexandra said...

Erről már én is akartam írni, illetve előbb-utóbb fogok is :)
Olvastam a könyvet és nagyon tetszett. Sajnos Sydneyben nincs tanfolyam (Melbourneben igen), pedig arra is elmennék, mert szerintem hasznomra lenne. Nem elég elolvasni a könyvet, rengeteget kell gyakorolni.
Most a kocsiban tartom a könyvet, hogy ha a férjem vezet, tudjak neki felolvasni belőle :)

Unknown said...

:-)))
Ugyemilyenjo?
Szulooktato tanfolyamot fogok csinalni, ha kesz leszunk a gyerekworkshoppal, ez a maniam :)
Egyebkent a P.E.T. et ismered?
Ezen kivul a Csillaggyerekek a legeslegjobb, amit valaha olvastam, amolyan Rudolf Steineres, Georg Kuhlewindtol, uristen, dejo!!!